Az A/B tesztelés az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módszer annak eldöntésére, hogy egy weboldal vagy webáruház két különböző oldal, vagy termékoldal változata közül melyik működik jobban.
Ahelyett, hogy érzésre próbálnád eldönteni, melyik cím, kép, gomb, szöveg vagy oldalelrendezés lesz hatékonyabb, két változatot készítesz, majd valódi látogatók viselkedése alapján összehasonlítod az eredményeket.
Az egyik látogató például az oldal „A” változatát látja, egy másik pedig a „B” változatot. Ezután mérhető, hogy melyik verzió eredményez több kattintást, ajánlatkérést, kapcsolatfelvételt vagy vásárlást.
A lényeg egyszerű: nem azt próbálod kitalálni, melyik verzió tetszik jobban neked, hanem azt méred meg, melyik működik jobban a látogatóidnál.
Ebben a cikkben azt nézzük meg, mit jelent az A/B tesztelés, hogyan használható egy céges weboldal tematikus aloldalain vagy egy webáruház termékoldalain, mit érdemes tesztelni, és hogyan segíthet abban, hogy ugyanabból a látogatószámból több érdeklődő vagy vásárló legyen.
Tartalomjegyzék [Megjelenítés]
Mit jelent pontosan az A/B tesztelés?
Az A/B tesztelés során ugyanannak az oldalnak két különböző változatát hasonlítod össze.
Ezeket általában:
- „A” verziónak;
- és „B” verziónak
nevezzük.
Az „A” változat rendszerint a jelenlegi oldal, a „B” változat pedig valamilyen módosítást tartalmaz.
A változtatás lehet egészen apró:
- más címsor;
- eltérő CTA gombszöveg;
- más kép;
- eltérő ajánlat;
- más szövegezés;
- vagy egy másik oldalelrendezés.
A két változatot a látogatók különböző csoportjai látják, majd a rendszer összehasonlítja az eredményeket.
Az A/B teszt célja nem az, hogy „szebb” weboldalt találj, hanem hogy üzletileg hatékonyabbat.
Hogyan működik az A/B tesztelés egy weboldalon?
Tegyük fel, hogy van egy céges weboldalad, amelyen egy szolgáltatási aloldal egyik fő célja az ajánlatkérés.
Az oldal jelenlegi változatában ez a CTA szerepel:
„Kérj árajánlatot!”
Készítesz egy második verziót, amelyben ugyanezen a helyen ez jelenik meg:
„Kérj személyre szabott ajánlatot 24 órán belül!”
A látogatók egyik része az első, másik része a második változatot látja.
Ezután mérhető:
- hányan kattintottak a gombra;
- hányan töltötték ki az űrlapot;
- hány valódi érdeklődés érkezett;
- és végül melyik verzió termelt több üzleti eredményt.
Így nem vélemény alapján döntesz.
A látogatók viselkedése dönt helyetted.
Miért lehet különösen hasznos az A/B tesztelés egy céges weboldalnál?
Egy céges weboldalnak nem pusztán az a feladata, hogy bemutassa a vállalkozást.
Ideális esetben üzleti eredményt is termel:
- kapcsolatfelvételt;
- ajánlatkérést;
- telefonhívást;
- visszahíváskérést;
- időpontfoglalást;
- vagy más konverziót.
Ha egy oldalra havonta több száz vagy több ezer látogató érkezik, már néhány százalékos javulás is jelentős eredményt hozhat.
Például:
ha 1000 látogatóból jelenleg 20 kér ajánlatot, akkor 2%-os a konverziós arány.
Ha egy módosított oldal ugyanabból az 1000 látogatóból 30 ajánlatkérést hoz, akkor 3%-ra nőtt a konverzió.
Ez 50%-kal több érdeklődőt jelent anélkül, hogy egyetlen plusz látogatót szereztél volna.
És pontosan ez az A/B tesztelés egyik legerősebb üzleti előnye.
Milyen elemeket érdemes A/B tesztelni egy szolgáltatási aloldalon?
Egy tematikus szolgáltatási oldal több ponton is optimalizálható.
Érdemes lehet különböző változatokat készíteni például ezekből:
- fő címsor;
- alcím;
- hero kép;
- CTA gomb szövege;
- CTA gomb elhelyezése;
- ajánlatkérő űrlap hossza;
- szolgáltatás előnyeinek sorrendje;
- ár megjelenítése;
- garanciák;
- referenciák;
- ügyfélvélemények;
- vagy akár a teljes oldal tartalmi felépítése.
A fontos szabály azonban az, hogy egyszerre lehetőleg ne változtass meg mindent.
Ha egyszerre cseréled ki a címet, a képet, a gombot, a szöveget és az űrlapot, akkor hiába teljesít jobban az új oldal, nem fogod tudni, melyik változtatás okozta a javulást.
A/B tesztelés webáruház termékoldalakon
Webáruházaknál az A/B tesztelés még közvetlenebb kapcsolatban állhat a bevétellel.
Egy termékoldalon a látogató általában már közelebb van a vásárlási döntéshez.
Emiatt egy apró változtatás is komoly különbséget okozhat.
Tesztelhető például:
- a termék fő képe;
- a képgaléria sorrendje;
- a terméknév;
- az ár megjelenítése;
- az akció kommunikációja;
- a „Kosárba” gomb szövege;
- a termékleírás;
- a fő előnyök kiemelése;
- a szállítási információ;
- a készletinformáció;
- az értékelések megjelenítése;
- vagy a kapcsolódó termékek helye.
Itt már akár néhány tizedszázalékos konverziónövekedés is jelentős bevételkülönbséget jelenthet.
Példa A/B tesztelésre egy webshop termékoldalán
Tegyük fel, hogy egy termékoldalon jelenleg ez a gomb található:
„Kosárba”
Készítesz egy második változatot:
„Megveszem most”
Első ránézésre jelentéktelen különbségnek tűnhet.
De ha az egyik verzió 1000 látogatóból 35 vásárlást, a másik pedig 42 vásárlást eredményez, akkor a változtatás már közvetlenül mérhető üzleti eredményt hozott.
Egy másik teszt során akár a termék fő képe is lecserélhető.
Az „A” verzióban egyszerű termékfotó jelenik meg.
A „B” verzióban pedig a termék használat közben látható.
Lehet, hogy az egyik változat több vásárlást hoz.
De ezt tesztelés nélkül csak találgatni lehet.
A/B tesztelésnél nem mindig a kattintás a legfontosabb
Az egyik leggyakoribb hiba az, amikor kizárólag a kattintási arányt figyelik.
Tegyük fel, hogy egy új CTA gomb 30%-kal több kattintást eredményez.
Ez elsőre sikernek tűnik.
De ha a kattintók közül végül kevesebben töltenek ki ajánlatkérő űrlapot vagy vásárolnak, akkor a változtatás üzletileg nem feltétlenül jobb.
Ezért mindig azt kell mérned, ami valóban számít.
Ilyen lehet:
- ajánlatkérés;
- lead;
- telefonhívás;
- időpontfoglalás;
- kosárba helyezés;
- vásárlás;
- átlagos kosárérték;
- vagy tényleges bevétel.
Az A/B teszt célja nem a több kattintás. A cél a jobb üzleti eredmény.
Miért veszélyes kizárólag megérzés alapján módosítani egy weboldalt?
Egy weboldal tulajdonosa természetesen jól ismeri saját vállalkozását.
A látogatói viselkedést azonban nem mindig lehet pontosan megjósolni.
Ami szerinted egyértelmű:
lehet, hogy az ügyfélnek nem az.
Ami szerinted túl direkt:
lehet, hogy éppen az hoz több ajánlatkérést.
Ami szerinted elegáns:
lehet, hogy kevésbé észrevehető.
És ami szerinted „túl egyszerű”:
lehet, hogy az ügyfél számára sokkal könnyebben érthető.
A/B tesztelés nélkül egy weboldal optimalizálása könnyen ízlésvitává válik.
A mérési adatok ezt a találgatást csökkentik.
Mennyi látogató szükséges egy A/B teszthez?
Egy A/B teszt akkor ad használható eredményt, ha elegendő látogató és elegendő konverzió áll rendelkezésre.
Ha egy oldalnak havonta 30 látogatója van, és fél évente érkezik egy ajánlatkérés, abból nehéz megbízható következtetést levonni.
Ha viszont egy oldalra több száz vagy több ezer látogató érkezik, már reálisabb lehet különböző változatokat összehasonlítani.
Ezért az A/B tesztelést nem szabad úgy kezelni, hogy:
„két napig jobban ment a B verzió, tehát az nyert.”
A különbség lehet véletlen is.
Megfelelő mennyiségű adat nélkül könnyen rossz következtetést vonhatsz le.
Mennyi ideig érdemes futtatni egy A/B tesztet?
Erre nincs minden weboldalra érvényes fix válasz.
Függ:
- a látogatószámtól;
- a konverziók számától;
- a két változat közötti különbségtől;
- a forgalom ingadozásától;
- és az adott vállalkozás értékesítési ciklusától.
Fontos, hogy ne állítsd le túl hamar a tesztet csak azért, mert az egyik változat néhány napig jobban teljesít.
A hétköznapi és hétvégi forgalom eltérhet, akciók vagy kampányok torzíthatják az adatokat, sőt akár a hónap különböző időszakai között is lehet eltérés.
Mit ne változtass meg egyszerre?
Ha szeretnéd megtudni, melyik változtatás okozza a különbséget, célszerű egyszerre egy fő elemet tesztelni.
Például:
„A” verzió:
„Kérj ajánlatot!”
„B” verzió:
„Kérem a személyre szabott ajánlatot”
Itt a CTA szöveg változott.
Ha viszont a B verziónál egyszerre más címsor, más kép, más szín, más űrlap és más CTA jelenik meg, akkor már több változó hatását méred egyszerre.
Ebből nehéz lesz megmondani, mi okozta az eredményt.
Mikor érdemes teljes oldalverziókat összehasonlítani?
Bizonyos esetekben viszont nem egyetlen gomb vagy címsor a probléma.
Lehet, hogy a teljes oldal felépítése nem megfelelő.
Például egy szolgáltatási oldal egyik változatában ilyen sorrend szerepel:
- bemutatkozás;
- szolgáltatás leírás;
- technikai részletek;
- ár;
- CTA.
Egy másik változatban:
- ügyfél problémája;
- megoldás;
- előnyök;
- referencia;
- ár;
- CTA.
Ilyenkor már teljes oldalverziók teljesítményét lehet összehasonlítani.
Ez különösen hasznos lehet akkor, amikor egy régi oldal sok látogatót kap, de kevés érdeklődőt termel.
A/B tesztelés és SEO – nem ugyanaz a cél
A keresőoptimalizálás elsődleges célja, hogy a megfelelő keresésekre látogatók érkezzenek az oldaladra.
Az A/B tesztelés pedig elsősorban azt vizsgálja, hogy mi történik azokkal az emberekkel, akik már megérkeztek.
A kettő tehát jól kiegészítheti egymást.
A SEO több releváns látogatót hozhat.
Az A/B tesztelés pedig segíthet abban, hogy ebből a forgalomból több üzleti eredmény szülessen.
Nincs sok értelme hónapokon keresztül dolgozni a látogatószám növelésén, ha közben egy gyenge landing oldal miatt az érdeklődők jelentős része távozik.
Mi történik, ha nem teszteled a weboldalad fontos oldalait?
Semmi látványos.
És pontosan ez benne a veszély.
Nem jelenik meg hibaüzenet.
Nem kapsz értesítést arról, hogy:
„Ma három potenciális ügyfél azért ment el, mert nem volt elég egyértelmű az ajánlatod.”
Egyszerűen nem jelentkeznek.
Egy webáruháznál ugyanez történhet.
A vásárló megnézi a terméket, bizonytalan marad, bezárja az oldalt, és néhány perccel később máshol vásárol.
Te pedig csak azt látod:
1000 látogató.
18 vásárlás.
Amit nem látsz, az az, hogy megfelelőbb termékoldallal lehetett volna 22, 25 vagy akár több.
Az elveszett konverzió egyik legnagyobb problémája, hogy általában nem tudod, hogy elvesztetted.
Az A/B tesztelés nem csodaszer
Fontos azt is tisztán látni, hogy az A/B tesztelés önmagában nem javít meg egy rosszul felépített weboldalt.
Ha:
- az oldal lassú;
- mobilon rosszul használható;
- nem egyértelmű a szolgáltatás;
- hiányzik a megfelelő CTA;
- gyenge a bizalomépítés;
- zavaros a navigáció;
- vagy maga az ajánlat nem versenyképes,
akkor nem feltétlenül két gombfelirat összehasonlítása lesz a megoldás.
Előbb megfelelő alapokra van szükség.
Az A/B tesztelés a jó weboldalt segíthet még hatékonyabbá tenni. Nem helyettesíti a megfelelő tervezést.
Mikor érdemes A/B tesztelésben gondolkodnod?
Különösen akkor lehet hasznos, ha:
- már van stabil weboldalforgalmad;
- egy fontos aloldal sok látogatót kap;
- a konverzió alacsonyabb a vártnál;
- nem tudod eldönteni két oldalverzió közül, melyik lenne jobb;
- új CTA-t szeretnél bevezetni;
- megváltoztatnád az oldal szerkezetét;
- webshopodban fontos termékoldalakat szeretnél optimalizálni;
- vagy ugyanabból a látogatószámból több bevételt szeretnél elérni.
Egy jó weboldal nem csak elkészül – folyamatosan fejleszthető
Sok vállalkozás úgy tekint a weboldal készítésére, mint egy egyszeri projektre.
Elkészül.
Felkerül az internetre.
És éveken keresztül gyakorlatilag változatlan marad.
Pedig egy üzleti weboldal nem nyomtatott prospektus.
Mérhető:
- honnan érkeznek a látogatók;
- mit néznek meg;
- mire kattintanak;
- hol hagyják el az oldalt;
- és mely oldalverziók teljesítenek jobban.
Ezek az adatok lehetőséget adnak arra, hogy a weboldal ne csak jelen legyen az interneten, hanem folyamatosan jobb üzleti eszközzé váljon.
Ne csak legyen weboldalad – dolgozzon is a vállalkozásodért
```
Egy céges weboldal vagy webáruház akkor válik igazán értékessé, amikor nem pusztán információt mutat, hanem mérhető üzleti eredményt is termel.
Egy megfelelően felépített weboldalnál már az induláskor érdemes figyelembe venni a konverziós pontokat, a CTA-k elhelyezését, a szolgáltatási oldalak struktúráját és azt is, hogy később legyen lehetőség az egyes változatok teljesítményének összehasonlítására.
Webáruháznál ugyanez különösen fontos: a termékoldalak, kategóriaoldalak, ajánlatok és vásárlási folyamat minden egyes lépése hatással lehet arra, hány látogatóból lesz tényleges vásárló.
Ha már fizetsz azért, hogy látogatók érkezzenek az oldaladra – akár SEO-val, akár hirdetéssel –, akkor nem mindegy, hogy közülük hányan távoznak úgy, hogy semmit nem csináltak.
```
Összefoglalás
Az A/B tesztelés segítségével két különböző weboldal- vagy tartalomváltozat teljesítményét hasonlíthatod össze valódi látogatók viselkedése alapján.
Használható:
- szolgáltatási aloldalaknál;
- landing oldalaknál;
- CTA gomboknál;
- ajánlatkérő űrlapoknál;
- webshop termékoldalakon;
- kategóriaoldalakon;
- vagy akár teljes oldalstruktúrák összehasonlításánál.
A legfontosabb előnye, hogy nem kizárólag feltételezések alapján optimalizálod az oldaladat.
Valódi adatok alapján dönthetsz.
Ez azonban csak akkor működik jól, ha:
- megfelelő mennyiségű adat áll rendelkezésre;
- előre meghatározod, mit szeretnél mérni;
- nem állítod le túl hamar a tesztet;
- és valódi üzleti eredményeket vizsgálsz.
Az igazán fontos kérdés tehát nem az, hogy:
„Melyik weboldalverzió tetszik jobban?”
Hanem inkább ez:
„Melyik változatból lesz több érdeklődő, több vásárló és több bevétel?”
Mert lehet, hogy a jelenlegi oldalad már most is működik.
De amíg nem próbáltál ki egy jobb változatot, azt sem tudhatod, mennyi üzletet hagysz rajta nap mint nap.